A kormány sürgősségi rendelettel módosította az audiovizuális törvényt. A napokban megjelenik a Hivatalos Közlönyben, s rá három napra már alkalmazzuk is, addig míg a parlament újra nem módosítja, ha módosítja Hiszen minden sürgősségi kormányrendeletet a parlamentnek jóvá kell hagynia… vagy nem.
Nos a módosítások, melyeknek lényege az európai irányelv átültetése, elsősorban a reklámszabályozások enyhítésére, a médiakoncentráció korlátozására, valamint a digitális televíziózásra vonatkoznak.
Csak semmi pánik. A reklámfeltételek enyhítése nem jelenti azt, hogy az eddigi óránkénti max. 12 percnél is több agymosásban lesz részünk. Az enyhítés a reklámozás módszereinek változására vonatkozik. Ezentúl törvényessé válik az osztott képernyős reklámozás, a virtuális reklámok sugárzása, valamint a termékelhelyezés a filmalkotásokban. Mi a termékelhelyezés? Az, amikor különböző márkák megjelennek a filmekben. (pl. Drakula vezethet Trabantot, ihat Bem-bemet, ehet Eugeniát, úgy hogy megjelenhet azok logoja, kiejthetik a termék nevét stb.) Könnyebb lesz majd a rendező, az operatőr és a vágó munkája, s még több pénz is jár érte. Viszont tájékoztatni kell a médiafogyasztót a film előtt, közben és végén, hogy a műalkotással együtt reklámot is fogyaszt. Ha ezt nem teszik meg, rejtett reklámnak minősül, és szépen megbüntetjük az illető tévécsatornát. A virtuális reklámozás pedig az, amikor különböző számítógépes trükkökkel pl. egy megvásárolt szórakoztatóműsor díszletét, hátterét egyéb reklámokkal tölthetik ki.
Ami a médiakoncentráció korlátozását illeti, ez elsősorban az egészséges versenyhelyzet, a médiapiacbeli egyensúly megőrzését hivatott szabályozni. Lényege, hogy egyetlen fizikai vagy jogi személy sem birtokolhatja az audiovizuális médiapiac több, mint 30 százalékát.
A törvény sürgősségi jellegét főleg a digitális műsorszórásra való átállás indokolja. Tudniillik, 2012. január 1. az a határidő, amíg az EU-s tagállamoknak át kell állniuk a digitális földfelszíni sugárzásra. Míg négy tagállam – Finnország, Svédország, Hollandia és Csehország – már teljesen átállt, addig nálunk még csak kísérleti fázisban tartanak.
A törvény továbbá pontosan meghatározza, hogy mi tekinthető európai audiovizuális terméknek, szorgalmazza a tudatos médiafogyasztásra való nevelést, a látási és hallási fogyatékkal élők számára is hozzáférhető produkciók, műsorok sugárzását… és – vigyázat! – a médiaintézmények örömére a pénzbírságok megkétszereződtek, azaz 5000-től 100000 lejig sújthatunk tévéket, rádiókat.

Vér. Szénné égett halottak. Kómában levő sebesültek. Zokogó családtagok. Szirénázó mentőautók. Kórházi ágyban fekvő betegek szájába nyomott mikrofonok. „Mit érez?”- kérdésre válaszolnak. Mire másra? Virtuális ravatalozó. Live temetések sorozatformában. Elcsukló hangon bányászjárásokat dicsőítő Cenaclu-guru a lepusztult kisváros központjában, aki mellesleg jelölt, s egy kisasztal előtt ül, mikrofonnal a kézben, helyi lantossal kampányoltat magának. Or’taci, ori mori! Jalea Jiului – címek és hasonló szójátékok. Priccoló krokodilkönnyek. Már a reklámok is megszakadnak egy bányászhimnuszért. Minden mindegy, csak a rating nőjön. A civil médiaszervezetek háza táján mély csend. Kedves médiafogyasztó, az Ön kezében a távirányító.

Minálunk minden jó szándékból sikerül csúfot űzni. Ezt a kereskedelmi csatornák javára hozott választási törvény kapcsán állapítom meg, mely szerint náluk a kampány ezúttal nem ingyenes, nem karitatív: bizonyos szolgáltatásokért pénz kérhető.
A nagyobb televízió-társaságok is végre nyilvánosságra hozták az árakat, amelyeket kampányműsoraikért politikai szervezetektől, jelöltektől kérnek. Ezek mától az illető társaságok honlapján megtekinthetők. Egyesek bevallása szerint az eddig vitaműsorként futó címek alatt szerveznének kampány-, illetve promováló műsorokat. Ez ellentmond az OAT választási kampányra vonatkozó határozata szellemiségének, továbbá semmibe vesz minden sajtóetikai és deontológiai alapszabályt. A határozat kidolgozásakor éppen azért döntöttünk úgy, hogy hírekért és vitaműsorokért nem lehet pénzt kérni, mert ez ellenkezik az alapvető újságírói elvárásokkal. Hiszen milyen az a hír, amelyért fizetnek? Mennyire hiteles az a moderátor, amelyik szerződést köt a műsorába meghívott jelölttel? Amint ajánlatukból kiderül, egyeseket nem érdekel sem etika, sem hitelesség, arról nem is beszélve, hogy magatartásukkal nem csak saját erkölcsi megítélésükben okoznak kárt. Mindez elsősorban nem az OAT dolga lenne, hanem a sajtó önszabályzó fórumainak, civil szervezeteinek kellene kézzel-lábbal tiltakozniuk. Mi a médiafogyasztó érdekeit tartjuk szem előtt, ezért arra kérünk minden olyan tévéadót, amelyik lesajnálja a minimális deontológiai szabályokat is, hogy legalább említse meg vitaműsornak álcázott promováló műsorában, hogy az illető meghívott fizetett azért, hogy a képernyőn lehet. Döntse el a néző, hogy mennyire hagyja magát manipulálni.

A tegnap esti Steaua – Olympique Lyon mérkőzést a PRO TV közvetítette. Fontos esemény, hisz a lakoság 21%-a volt kívancsi Gigi Becali csapatának teljesítményére. Ami a ratinget illeti, a PRO TV-t az Acasă TV követi 3.3%-kal, majd a Prima TV 2.3%-kal és az OTV 2.1%-kal. A többiek 1 % alatt mozognak. Le lehet ellenőrízni, hogy a focin kívül még mi minden iránt érdeklődik a romániai tévénézők zöme.

Úgy látszik van miből. Az elmúlt négy évben az OTV 101 pénzbírságot – és számtalan nyilvános felszólítást – gyűjtött be az Országos Audiovizuális Tanácstól, összesen több mint 1 millió lej értékben, amelyből az ANAF 82 büntetés ellenértékét (847 500 lej) már be is hajtotta – mondanom sem kell: bírósági végrehajtással. A fennmaradt 19 büntetés értéke 207.500 lejre rúg, amit szintén bírósági utasításra fognak befizetni az államkasszába. Működik a rendszer? Ki gondolta volna?!
Ja, szinte elfelejtettem: ma is kaptak egy büntetést.

Nyugi, nem csak büntetünk:

http://www.cna.ro/Recomandare.html

Végtelen populizmusában még mielőtt többet ártana, mint hasznosat tenne, a Parlament végre megszavazta az új OAT-tagokat (Narcisa Iorgát, Mihai Mălaimaret, Christian Mititelut, valamint újabb mandátumot szavazott Cristina Trepceanak). Várva várt döntés volt ez számunkra, hisz hónapok óta folyamatosan kvórumhiány fenyegetett, sőt november elejétől (a választási kampánnyal egyidőben) teljesen döntésképtelenné vált volna a testület, hisz újabb két tagnak járt volna le a mandátuma. Volt még ilyen helyzetben az OAT, de nem választási kampányban, nem egy új választási rendszerre épített újfajta audiovizuális kampányban, amelynek felügyelete igen komoly kihívások elé állít majd bennünket. Jókor jöttek, vártuk őket.
Szintén kedden – miután kvórumhiány miatt a következő ülésre halasztottunk egy sor döntést – a két ház vegyes bizottsága meghallgatta és elfogadta éves jelentésünket, majd plénum elé terjesztve meg is szavazta. Meglepően operatívak voltak.
A www.cna.ro honlapon megtalálható azoknak a tévéknek, rádióknak és kábeleseknek a listája, amelyek jelezték a választási kampány tükrözésére vonatkozó szándékukat. Mint várható volt, a hangsúly a vidéki sajtón lesz, és a legnézettebb országos televízió, a PRO TV tartózkodik.

Tegnap, három hétig tartó vita és egyeztetések után végre elfogadtuk azt a határozatot, amely az audiovizuális médiában szabályozza a novemberi választási kampányt.
Legfontosabb tudnivalók:
1 a választási törvény értelmében a közszolgálati televízió és rádió ingyen biztosít kampányfelületet azon politikai szervezetek és/vagy jelöltek számára, akik ezt a törvény hatályba lépése után 48 órán belül írásban igényelték;
2. ugyancsak a törvény értelmében a keresedelmi televíziók és rádiók fizetés ellenében biztosíthanak kampányfelületet;
3. az antennaidőket a Központi Választási Iroda által véglegesített lista alapján a parlamenti bizottság határozza meg a közszolgálati adók számára. Ennek arányait ajánlataikban a kereskedelmi adóknak is tiszteletben kell tartaniuk;
4. a kereskedelmi adóknak legkésőbb október 10-ig kell jelezniük az Országos Audiovizuális Tanácsnál szándékukat, miszerint részt vállalnának a választási kampány tükrözésében. Pontosabban a határozat 1. mellékletét kell kitölteniük, mely letölthető a www.cna.ro honlapról.
5. a politikai szervezetek és/vagy jelöltek október 11. és 20. között jelezhetik szándékukat, hogy melyik kampányt közvetítő kereskedelmi csatornában kívánnak megjelenni. Ezt követően a fennebb említett arányok tiszteletben tartásával a felek megegyeznek az antennaidők leosztásában… és megkötik a szerződést;
6. mit értünk egységes ár alatt? Azt, hogy ugyanazért a szolgáltatásért időegységenként ugyanannyit fizet minden kampányoló politikai szervezet és/vagy jelölt. Tehát, adások, műsorok, szolgáltatók vagy műsoridők függvényében változhatnak az árak, de politikai szereplők függvényében nem.
7. miért kell fizetni?
A) mert azt írja a törvény;
B) a klippekért és a politikai szervezetet vagy jelöltet promováló anyagokért. A vitaműsorokban való szereplés ingyenes a kereskedelmi csatornáknál is;
8. A klippeknek és a jelölteket promováló anyagoknak is tiszteletben kell tartaniuk a határozatban foglalt egyéb előírásokat, valamint az audiovizális törvényt, a kódot, illetve a választási törvényt;
9. az esetleges kihágásokért a felelőség az illető médiaintézményt sújtja.

A romániai magyar audiovizuális sajtó számára minden teljesen világos és érdekeinek tökéletesen megfelel. Azért vagyok kénytelen ezt állítani, mert már több mint két hete, a román sajtó egyik rendszeres témája a választási kampány szabályozása az audiovizuális médiában, míg a magyar sajtóban ez nem téma. Bízom benne, hogy tudják, hogy már mindenki tudja, hogy a választási törvény értelmében az idei kampány a kereskedelmi televíziók és rádiók számára már nem ingyenes, azaz pénzt kapnak érte a kampányoló politikai szervezetektől. Ez az infó már tavasz óta nyilvános, mi több kérésükre került be a törvénytervezet szövegébe. Gondolom, hogy azt is tudják, hogy az OAT határozat-tervezetének értelmében vannak bizonyos határidők, amiket be kell nekik is tartaniuk, esetleg űrlapok, amiket ki kell tölteniük stb. És ha ők tudják mindezeket, akkor úgy gondolják, hogy a médiafogyasztónak nem kell erről tudomást szerezniük? Bővebb információk kedvéért: www.cna.ro.